Rendelési idő: hétfő, szerda, péntek: 8-12 óráig, kedd, csütörtök: 13-17 óráig | Telefonszám: +36 76 503 364

Dr. Kasza Beáta, Háziorvos, Kecskemét

Dr. Kasza
Beáta

Háziorvos
Kecskemét

Dr. Kasza Beáta
Háziorvos
Kecskemét

Védőoltások

Védőoltások

Szilárdan hiszem, hogy a védőoltások hatékonyan  megelőzik a súlyos betegségeket, és életeket mentenek meg.

Szilárdan hiszem, hogy a védőoltások biztonságosak.

Szilárdan hiszem, hogy minden csecsemőnek, gyermeknek és serdülőnek meg kell kapnia az Országos Epidemiológiai Központ által kiadott Védőoltási Módszertani Levélben szereplő védőoltásokat.

Az ajánlott védőoltásokat és az oltási naptárt a legkiválóbb orvosok és tudósok hozták létre hosszú évek tudományos vizsgálata és a gyermekek millióiról összegyűjtött adatok alapján.

Az életkorhoz kötött, kötelező gyermekkori védőoltások mellett az Országos Epidemiológiai Központ által kiadott Módszertani levélben szereplő megbetegedési veszély elhárítása céljából önkéntesen igénybe vehető térítésmentes és térítés köteles védőoltásokat is javaslom és kifejezetten ajánlom. Ezekről is beszéljék meg velem kérdéseiket és aggályaikat.

A következőkben szeretném röviden összefoglalni amit a védőoltásokról tudni érdemes.

Kötelező gyermekkori védőoltások:

BCG : Tüdőgümőkór elleni védőoltás, az újszülött a szülészeti intézményben kapja meg.

DTPa: Torokgyík, merevgörcs, szamárköhögés elleni védőoltás.

IPV: Járványos gyermekbénulás elleni védőoltás.

Hib: Haemophilus influenzae fertőzés elleni védőoltás.

Ezeket a védőoltásokat a csecsemő 2, 3, 4 hónapos korban kapja meg. Első emlékeztető oltás 18 hónapos korban, a második Hib nélkül 6 éves korban esedékes. Az 5 betegség elleni oltás egy injekcióban van, tehát egyetlen oltással 5 betegség ellen immunizálunk!

PCV: Pneumococcus elleni védőoltás. A csecsemő 2 és 4 hónapos korában kapja. Az emlékeztető oltás 12 hónaposan szükséges.

MMR: Kanyaró, járványos fültőmirigy gyulladás, rózsahimlő elleni védőoltás. A kisded 15 hónaposan kapja, majd 11 éves korban az általános iskola 6. osztályában ismétlő oltás szükséges.

Varivax: Bárányhimlő elleni védőoltás 13 és 16 hónapos korban. Többnyire jóindulatú, hólyagos kiütéssel járó gyermekbetegség. Lappangási idő 2-3 hét. Már ekkor fertőzőképes a beteg! Enyhe bevezető tünetek után jelentkeznek a kiütések, amelyekre jellemző, hogy hajas fejbőrtől a talpakig, a nyálkahártyákon is megjelenhetnek. Kezdetben az apró kiütések hólyagok lesznek, majd bennékük gennyes lesz, közepe behúzódik, és pörkösödéssel gyógyul. A nedvedző elváltozásokat fedő rázókeverék, különböző kenőcsök növelik a felülfertőződés veszélyét, ezért nem javasoltak. A bárányhimlő kórokozója a varicella-zoster vírus, amely herpesvírus családba tartozik és idősebb kórban a herpes zoszter nevű súlyos, fájdalmas betegséget is okozza. A varicella kontaktus után 72 órán belül adott aktív immunizáció megelőzheti, de legalábbis enyhíti a betegséget. A tapasztalatok szerint az oltottak későbbiek során jóval ritkábban kapnak herpes zostert, ez is az aktv védőoltás mellett szól! Az oltóanyag élő, gyengített vírust tartalmaz.  A biztos védelemhez 2 oltás szükséges.

Hepatitis B: „B” típusú fertőző májgyulladás elleni védőoltás. 12 éves korban, az iskola 7. osztályát végzők kapják, 2 oltás szükséges 6 hónapos időközzel.

Megbetegedési veszély elhárítása céljából önkéntesen igénybe vehető védőoltások:

Humán Papillóma Vírus: A HPV a bőr és nyálkahártya mikro és makro sérülésein keresztül jut a szervezetbe, és okoznak jó és rosszindulatú elváltozásokat. Nincs olyan méhnyakrák eset, amiben  HPV ne volna kimutatható! A fogékonyság általános, a lakosság 70-80%-a élete során több alkalommal is fertőződik, ez legtöbbször tünetmentesen zajlik le. A betegség krónikus, de legtöbbször spontán gyógyul. Amikor azonban a szervezetnek nem sikerül a vírust eliminálnia, akkor rákos megbetegedés alakulhat ki. A méhnayakrák a nők második leggyakoribb malignus betegsége, ezért hatalmas mérföldkő az oltási palettán ez a vakcina, hiszen nem egy fertőző betegség ellen, hanem egy daganatos betegség ellen vált lehetségessé a megelőzés! A védőoltás a következő humán papillómavírus okozta betegségek ellen nyújt védelmet: méhnyakot, a szeméremtestet vagy hüvelyt, valamint a végbélnyílást érintő premalignus elváltozások és rosszindulatú daganatok, továbbá specifikus HPV típusok által okozott genitális szemölcsök.

2014 őszétől Magyarországon is része az életkor szerinti oltásoknak az önkéntes HPV oltás serdülő lányok részére. 2020 óta pedig már a serdülő fiúk részére is biztosítja a magyar állam ezt a védőoltást.  A HPV vakcina biztonságos, jól tolerálható. Nem tartalmaz élő kórokozót, betegség kialakítására alkalmatlan, ám tartós és magas ellenanyag választ produkál. Fontos azonban tudni, hogy az oltás nem helyettesíti a méhnyakrák szűrést, amit 25 évesnél idősebb nőknek 2 évente ajánlatos elvégeztetni.

Az oltási sor 3 oltásból áll, a 0. 2. 6. hónapban.

Kullancs terjesztette agyvelőgyulladás: A kullancsencephalitis vírusa kullancscsípés, fertőzött nyers tehén, juh, vagy kecsketej fogyasztása során kerül a szervezetbe. A betegek fele nem is emlékszik a kullancscsípésre. A lappangási idő átlag 7-10 nap, kezdetben influenza szerű tünetek jelentkeznek, ezért nyári influenzának is szokták nevezni a betegséget. A második fázisban jelentkeznek a láz és az idegrendszeri tünetek. Jelenleg a betegségnek nincs oki kezelése. Egyetlen megelőzési lehetőség a védőoltás, amit célszerű 3-5 évente megismételni. Oltóanyagok: Encepur, FSME

Járványos agyhártyagyulladás: A meningococcus fertőzés súlyos, életet veszélyezeteő megbetegedés lehet. Kórokozója a Neisseria meningitidis vagy másnéven Meningococcus nevű baktérium gennyes agyhártyagyulladást okoz. A baktérium falában található poliszaharida alapján többféle szerotípusa különböztethető meg, invazív fertőzéseket az A,B, C, Y, W-135 típusok okoznak. Életkor szerint az 5 év alattiak és a serdülőkorúak, 25 év alatti, zárt közösségbe került fiatalok a veszélyeztetettek. A kórokozó cseppfertőzéssel terjed, a fertőzés jellegzetesen főleg a téli időszakban fordul elő. A lappangási idő rövid, átlagosan 2-3 nap. A baktérium a véráram útján gyorsan eljut az idegrendszerhez, a tünetek riasztóak lehetnek: hirtelen magas láz, fejfájás, hányás, tudatzavar, bevérzések a bőrön. A járványos agyhártyagyulladás megelőzésének legbiztosabb módja az aktív immunizálás védőoltással. Afolyamatos védettséghez ismétlő oltások szükségesek.

Rotavírus: Rotavírus fertőzés elleni védőoltás. 6 hetesnél idősebb csecsemőknek ajánlott gyomor-bélfertőzés megelőzésére. Az oltás szájon át adandó, 2 vagy 3 oltás szükséges, és a csecsemő 24 illetve 32 hetes koráig be kell adni az utolsót.

A gyermekek 95 %-a  5 éves korára megfertőződik. Koszos kézzel terjedő megbetegedés, szájon el kell fogyasztani a vírust a megbetegedéshez. A lappangási idő rövid, 1-3 nap. Jellemző tünet a láz, hányás, vizes hasmenés, amely akár több hétig is eltarthat, így a kicsik kiszáradásához vezethet. Oki kezelés nincs.

Hepatitis A: „A” típusú fertőző májgyulladás elleni védőoltás adása javasolt mindazoknak, akik turizmus vagy munkavállalás céljából olyan országba utaznak, ahol a hepatitis A előfordulási gyakorisága és a megbetegedés kockázata nagyobb a hazainál. Ez a ferőzés koszos kéz útján terjed, szájon át, tehát meg kell enni a kórokozót. Kisgyermekkorban, 5 év alatt gyakori a tünetmentes fertőzés, azaz a kisgyermek nem sárgul be. Fokozottan veszélyeztetettek a májbetegségben szenvedők, a rossz szociális körülmények között élők, a homoszexuálisok, és a fertőzöttek közvetlen kontaktjai. Az oltási sor 2 oltásból áll, az első oltás után a másodikat 6-12 hónap múlva célszerű felvenni. Fontos tudni, hogy általában az „A” hepatitis enyhe, jóindulatú betegség, nem válik krónikussá.

Influenza:

Az influenza klinikai képe: hirtelen kezdődő, légúti és általános tünetekkel járó fertőzés, lappangási ideje 24-48 óra. Ebben az időben a betegnek még nincsennek panaszai de már fertőz! Leggyakoribb tünet a magas láz, nagyfokú elesettség, végtag fájdalom. Ez a periodus akár 4-5 napig is eltarthat, miközben megjelennek a légúti tünetek, torokfájdalom, köhögés. Az igen enyhe lefolyású influenza is fertőző, és ez különössen veszélyes a legyengült immunrendszerű, idős vagy gyermek betegekre.

Az influenza  egyetlen megelőzési lehetősége a védőoltás. Az első védőoltást már 1941-ben törzskönyvezték, hazánkban 1961 óta oltják az arra rászorulókat. Ez azt is jelenti, hogy van bőven tapasztalat az oltóanyagról, és az oltási reakciókról, mellékhatásokról egyaránt.

Egyik, Magyaroszágon kapható influenza elleni oltóanyagban sincs élő influenza vírus, így magát a betegséget sem lehet elkapni senkinek az oltástól.

Az influenza elleni oltóanyag adható bármely ételallergia ill. még higanyérzékenység esetén is. FONTOS! Az influenzát sem megelőzni, sem gyógyítani nem lehet antibiotikummal!

A szezonális influenza elleni védőoltás éppen azért lenne fontos a magukat az átlagosnál egészségesebbnek, fittebbnek tartók számára is, hogy megóvhassák a közvetlen környezetükben élő sérülékenyebbeket a súlyosabb fertőzéstől. Az oltások ugyanis nem terhelik, hanem működtetik az immunrendszert.

Térítésmentes oltásra jogosultak köre:

A fokozottan veszélyeztetettek 

  • a krónikus betegségben szenvedők
  • krónikus légzőszervi betegek, asztmás betegek
  • súlyosan elhízott, vagy neuromusculáris  betegségben szenvedők
  • szív és érrendszeri betegségben szenvedők
  • immunhiányos állapotban szenvedők, beleértve a daganatos betegeket is
  • krónikus máj, és vesebetegek
  • anyagcsere betegségben szenvedők( pl. cukorbetegek)
  • gravidák a gestációs héttől függetlenül
  • azok a nők akik a gyermekvállalást az influenza szezon idejére tervezik
  • a 60 év felettiek az egészségi állapotuktól függetlenül
  • tartós salicilát kezelésben részesülő gyermekek és serdülők
  • a rehabilitációs, egészségügyi  intézményekben, lakóotthonokban huzamosabb ideig ápolt,ill gondozott személyek
  • egészségügyi dolgozók
  • a sertés és baromfi tartásával valamint ezek szállításával, munkavégzés keretében foglalkozó személyek.

Oltási ellenjavallatok:

  • acut lázas megbetegedés
  • korábbi allergiás immunreakció az oltásra.

Koronavírus:  A koronavírus megbetegedés pár nap lappangási idő után hirtelen kezdődő felsőlégúti fertőzés formájában jelentkezik. Nagyon nehéz elkülöníteni az influenzától, egyéb felsőlégúti megbetegedést, náthát okozó vírusfertőzésektől. Leggyakoribb tünet a láz, száraz köhögés, ízlelés és szaglás elvesztése, gyengeség, izomfájdalom. Többféle védőoltássalrendelkezünk ellene, az oltási sor 3 oltásból áll. A betegség új keletű volta miatt az információk, a kezelés folyamatosan változik, ahogy egyre több tudás és bizonyíték áll az orvostudomány birtokába.